Azt mondják, hogy szerencsém
van mindenben énnékem
Akár mihez kezdtem hozzá,
könnyen célhoz értem
Pedig nem nyílt tövis nélkül
nékem sem a rózsa
Hogy csak ritkán voltam boldog
nem tud senki róla.

Az életem országútján
sokat áztam, fáztam
Gyönyörködni tudtam mégis
egy szál kis virágban
Befelé hullt minden könnyem,
sose láttak sírva
Az irigyelt szerencsémnek
talán ez a titka.