Elküldöm a levelemet messze földről egy kis fehér házba,
Ne sirasson édesanyám,hazamegyek úgyis nemsokára!
Künn áll majd a kiskapuba-érkezésem szüntelenül várja...
Megcsókolom a két kezét,amikor majd vágyón felém tárja!

Álmaimban otthon járok,csalogat a Duna-Tisza tája...
Szomorúan bólogat az édesanyám öreg eperfája...
Kimegyek a temetőbe,elhagyatott sírok között járok,
Édesanyám horpadt sírján megcsókolok minden vadvirágot!