Nem tudom, hogy miért fáj másnak,

miért irigylik a mi boldogságunk?
A mi kettőnk szerelmével,

égen, földön senkinek sem ártunk,
Miért mondják, hogy bűn és vétek,

az ha nagyon szeretlek én téged?
Nem tudják, hogy tenélküled,

végtelenül üres volt az élet!

Miért van annyi önző ember,

gonosz ember ezen a világon?
Miért akarják, hogy a szívünk,

árva szívünk mindörökké fájjon?
Miért nem hagynak békét nékünk,

miért akarják széttépni az álmunk?
Nem tudnák, hogy belehalnék,

hogyha egyszer el kellene válnunk!