Én lassan öregszem
Én lassan öregszem,
erre nem törekszem,
de sajnos az idő, az idő,
az idő eljár.
Elszállnak a fecskék,
a szép kis menyecskék,
nincs már több tavaszom,
ez a nyár sem a régi már.
Bevallom ezüstös fejemmel
a május úgy lefőz,
Hát szívembe röppen
az aranyos sárga ősz.
Én lassan öregszem
erre nem törekszem,
de sajnos az idő, az idő,
az idő eljár.
Egy álom már csupán
az ami rég volt,
az vissza többé sosem jő.
Ha néha reánk ragyog az égbolt,
szemünkben mért csillog a könny?
Én lassan öregszem
erre nem törekszem,
de sajnos az idő,
az idő, az idő eljár.
|