Van egy szőke asszony, fehér, mint a rózsa.
Annak az asszonynak halálos a csókja.
Miatta nem alszom, züllött minden éjem,
Mert a boldogságát kegyetlen szeszéllyel

én tapostam széjjel.

Bűneimért tudom, könnyel kell fizetni.
Fizettem, de boldog mégsem tudok lenni.
Nem tudok így élni, megbűnhődtem érte,
Édes szőke asszony, térden állva kérem,

bocsásson meg nékem!