Hargitai fecskemadár hosszú útra készül,
nem hagyja el piciny fészkét könnyhullatás nélkül
Én is, én is úgy elmennék messzi tájra,
ha szívem a Hargitáért oly nagyon nem fájna.

Nem sírok én édesanyám, csak a szemem könnyes,
szomorú a székely sorsa messze idegenben.
Varjúsereg lepte be az egész tájat,
odahaza gyász borit be minden székely házat.

Elhullatta a levelét minden őszirózsa,

a Hargita oldalában elnémult a nóta.

Elnémult már minden madár, madárének,

hargitai kismadárkák már nem énekelnek

Elnémult már minden madár, madárének,

jobb lesz majd a székely sorsa, ha újra énekelnek