Férjhez megyek anyám, úgyis tudja talán,
szerelmes a kicsi lánya.
Van már nekem babám, csóktól tüzel a szám,
bizsereg a szívem tája.
Megöleltem, megcsókoltam, hiszen imád,
Nem találtam eddig benne semmi hibát,
Én már azt is tudom, hogy a sutba dobom
ezt a cifra selyem pártát!

Bevallom most anyám, megszédültem talán
odafent a nagyerdőben.
Nyílott a vadvirág, fürdött a nagyvilág
a ráhulló aranyfényben.
Mindennek csak az a tavasz volt az oka,
selyempártám az erdőben veszett oda.
No, de sebaj anyám! Elvesz az én babám,
Mire lehull a fák lombja.