Van egy nóta, nem dalolja senkise,
Elfelejtett kopott kis regény.
Barna kislány fekete szemébe

Szerelmes lett egy diáklegény
Nyári este húzta halkan, csendben

Egy muskátlis kis ablak alatt.
Sírt a legény, zokogott a lelke
Kacagott a leány ezalatt.

Szállj, szállj szerenád,
a holdvilágos éjen át!
Barna kislány azt dalolja,
ablakában nem szól többé szerenád.

Halk koppanás, elnémul a nóta.
Darabokra tört a hegedű.
Azóta is a világot járja,
Kezében a törött hegedű.
Odajár ő minden áldott este,

Hova szíve-vágya kergeti,
És amikor nem hallja őt senki,

Ezt a kis dalt énekelgeti:

Szállj, szállj szerenád,
a holdvilágos éjen át!
Barna kislány azt dalolja,
ablakában nem szól többé szerenád.