Törődj velem, törődj velem,
Ki a jegygyűrűd viselem!
Bár három éve vagy te házas,
S a szenvedélyed már nem lázas.

Bár más asszonyt is un a férje,
Te még ne unj, ne dobjál félre!
Drágám, ne légy még hűtlen!
Törődj velem, csak egy kicsit törődj velem!

Ha sétálunk, belém karolj,
Egy pillantással udvarolj,
Tudniillik nekem, ne másnak,
S ne bámuld, akik szembe másznak!

S ha véled kávéházba mentem,

Az újságot ne kérjed menten,
S ne ásíts, azt úgy szégyellem,
Törődj velem, csak egy kicsit törődj velem!

Dicsérd meg az új kalapom,
El ne felejtsd a névnapom,
Mint elfelejtesz csókot adni,
Ha irodába kell rohanni...

Én más ékszert úgysem kívánok,
Mint egy csókot, mint egy virágot,
S azt oly ragyogva viselem,
Törődj velem, csak egy kicsit törődj velem!

S azt kívánom, ha este van,
Még mellém simulj fiúsan,
Mesélj, nevess, keresd az ajkam,
Ne tedd túl magad rögtön rajtam!

Kívánom a szívdobogásod,
A reszketésed, dadogásod,
Úgy, mint az első éjjelen,
Törődj velem, csak egy kicsit törődj velem!