Kifosztott szívvel csavargom végig

az éjszakákat egyedül.
Szívem mindhiába menekül,
Jaj, de feledni nem sikerül!
Ki tudja azt, hogy kinél keressem

csalódott szívem igazát,
Nincs, aki megértse panaszát,
S ezt a szomorú dalát…

Ne sírj, anyám, csavargó fiadért,
Édesanyám, a könny nem sokat ér!
Hiába sírt fiad is, mikor hozták a hírt,
Hogy a lány, kibe halálosan szerelmes volt,

feledni bírt.

Ne sírj, anyám, a te rossz fiadért,
Édesanyám, a könny nem sokat ér!
Az éjszakát csak egy lány miatt csavargom át,
Fütyörészve, hogy ne lássa más

a szívem fájdalmát.

Remélem, addig sosem lesz semmi,

amíg nem jön másvalaki.
Meggyógyítanak a szavai,
Tán az a szív lesz az igazi…
Anyám se sír majd miattam annyit,

s a bánat lassan beheged,
Majd ha az igazi szeretet
Visszaadja a szívemet.

Ne sírj, anyám, csavargó fiadért,
Édesanyám, a könny nem sokat ér!
Hiába sírt fiad is, mikor hozták a hírt,
Hogy a lány, kibe halálosan szerelmes volt,

feledni bírt.

Ne sírj, anyám, a te rossz fiadért,
Édesanyám, a könny nem sokat ér!
Az éjszakát csak egy lány miatt csavargom át,
Fütyörészve, hogy ne lássa más

a szívem fájdalmát.